Sok ismerősömmel beszélgetek, a legtöbben irigyelnek, hogy kint vagyok, a nagy többségnek hiányzok otthonról, sokak csak érdekből keresnek meg, de ezt már lassan megszoktam:) De igazából, ami érdekes, hogy sokan mazsolázgatják a blogomat és aranyosan mondják, hogy attól függetlenül, hogy nem vagyok otthon vigyázzak, mert szemmel tartanak és követik az életem tőrténéseit:) Aranyosak vagytok.Tulajdonképpen ma este éreztem azt, hogy nagyon hiányoznak nekem a barátok és valljuk be azért van egy kis honvágyam, de ez nem jelenti természetesen azt, hogy nem érzem jól magam:) Ma elég húzós nap volt, meg persze a tegnap is.Tegnap este elég későn értem haza, kb.egykor feküdtem le..hát féltem, hogy nem fogom majd tudni kipihenni magam, reggel nehéz is volt fél hétkor kivakarnom magam az ágyból, de muszáj volt, mert ma tartottuk Kingával az első referátumunkat a nagy egyetemen:) Kafa:Hungerkünstler elbeszéléséből:)Nem mondom először egy kicsit rámjött a para, de nem izgultam annyira túl a dolgokat, mint mondjuk otthon szoktam...itt egy kicsit minden nyugisabb, meg, hogy őszinte legyek..ezek az emberek nem sűrűn fognak látni, maximum csak akkor, ha ideköltözöm:) De ennek a veszélye még egyenlőre nem forog fent:) Az előadással kapcsolatban csak annyit, hogy nagyon tetszett a tanárnak, kétszer is kopogtak nekünk az asztalon, mert itt ugye ez a szokás és azt mondta nekünk óra végén, hogy elég magasra állítottuk a mércét:) Ez azért jó volt, mert feldota egy kicsit a napunkat és az óra végén egy csoporttársunk is gratulált nekünk, ha jól tudom, ő spanyol Christine:) Jól is esett ez nekünk:)
Ami érdekes volt még a mai napban, hogy lassan elindultunk a második óránra, nyugisan ülünk a vilimegállóban és errefel egy gyerek és egy nő leül mellénk, kicsit minket odébb tolva..először nem tudtam, hogy ki az, de mikor felnéztem, akkor láttam, hogy ez Sued..vele is együtt dolgozok...frenetikus egy nő, de komolyan:) Ha vele dolgozik az ember, vagy csak találkozunk, akkor tuti, hogy mindig jó kedvem lesz...olyan kis laza nő és ez nagyon tetszik nekem....át kellene vennem egy kicsit a stílusát, mert baromira tetszik és ezzel a feszültséget is le lehetne néha vezetni:)
Na ma este várhattam én anyáékat az msn-en..nem jöttek..nana..enye-benye...de biztos megvan nekik is a maguk dolguk:) Ehelyett ma vásároltam ismételten..amióta itt vagyok szinte csak ezt teszem..minig kell valami, ma például megvettem már a német Sim-kártyámát, hát na már tudok is ilyet nagyjából német nyelven....de ez így nagyon jó, ha valami feladatunk van, mert így lagalább használom a nyelvet. Az olvasás már könnyebben megy..nem kell minig, mindent szótáraznom, hála az Istennek, persze mindig vannak olyan szavak, amiket tudok, de egyszerűen nem jut eszembe a magyar megfelelője:)
Az amerikaiakról egy kicsit..hát elég viccesek, basszus egy fonetika órára beíratnám őket az tuti, megtanulhatnák, hogy, most idézőjelben fonetikusan, a literatúr, az nem literájtör vagy mit tom én, hogy hogy ejtik, az izoláción, az pedig nem izölésön-----ááááá-----komolyan mondom, ha erre az órára mennem kell, mindig fáj a fejem..na igen jut eszembe...ma sikeresen bevágtam a fejemet az ablakba...mondhatom szép kis dudor lett rajta:)...hát kicsit fájt, sőt nagyon fájt és most sem olyan kellemes, az biztos...akkora púp van a fejemen, hogy csak na:)Vicces, amióta itt vagyok állandóan megsérülök..elvágom a kezemet...hát ez töbször előfordul, beverem a fejecskémet, a múlkor majdnem elestem a lépcsőn lefelémenet......egyszer lesz valami bajom, az tuti....:)
Na jó, most abbahagyom, mert honap blokkszemináriumom van és még le kellene zuhanyoznom:)
gUTE nACHT!!!!
