Tegnap elkezdetem írni a kis naplócskámat, na erre persze bekrepált a a net. Mért is ne...pont ilyenkor, hogy ne tudjak senkivel sem kommunikálni, hogy ne élvezhessem egy kicsit mások írásait és természetes, hogy ne tudjak írni a szobati estémről, ami eszméletlen jól sikerült, noha nem táncoltam és nem voltam még becsípve sem:) Aber wirklich:):):)---Egyre jobban kezdem magam itt érezni és egy kicsit olyan furcsa, de úgy érzem megam, mint a gimis kislány, aki tanulgat, de nem sokat és elmegy egy házibuliba, ahová a lakótársai is követik:) Wahnsinnig, s azt, ahogyan már sokan tudják a lakótársaim nagy része pasi...hm-hm-hm...na igen, kuriózum...hahahaha....olvastam egy cikket és egy lány azt írta, hogy az ő tapasztalata az, hogy magyar nőként nem jön be a magyar pasik nagy részének, viszont, ha elmegy külföldre, akkor bezzeg le nem tudja magáról vakarni a mindenféle nemzetiségű pasikat...jajjjj, de ezt éreztem én is szombat este, meg tulajdonképpen az egész eddigi életem során....."a szemek odatapadtanak....."-néha már én éreztem magam kicsit kellemetlenül a sok mustráló tekintettől, de valljuk be nagyon jólesett..élveztem, hogy kezemben van az irányítás, s jól esett már végre egy kicsit flörtölni, beszélgetni, élvezni az életet és szédíteni a pasikat.......szegény egyik srác..jajj..olyan szemtelen vagyok.....megkérdezte, hogy van-e barátom...na én ezt direkte nem akartam érteni, errefel odafordult a csoporttársamhoz és megkérdezte tőle, hogy vele vagyok-e együtt...szegény csak nézett boci szemekkel és nem értette, hogy mi a szitu, hogy mért nem válaszolok......na előfordul az ilyen.....ha már velem is bizonyos férfiak kitoltak...én mért ne velük...??? Errefel elkéri a telszámomat, nahát..nem adtam meg, de gondolom ez nem meglepő....ugyanis, aki nekem tetszene, az az illető sajnos nem volt a party-n, mert Svájcban, egy táborban kicsi gyerekeknek angolt tanít...na ez nagyon szimpatikus nekem....szívesen lettem volna én is a kis apróságok között, hogy hallgassam, vagyis inkább bájosan mosolyogjak rá:)
Apropó angol és mosoly....kezdem az angollal...hát itt senki sem akarja elhinni nekem, hogy nem nagyon tudok angolul, mivel szerintük a kiejtésem angolul nagyon jó, noha nem mondtam még túl sok összefüggő angol mondatot.....Ben éppen ezért meg akar tanítani angolul...na szép..bár lehet lenne valami előnye, meg szerinte simán megtudnám tanulni, mert jól beszélek németül..na hát én ezt nem így gondolom....na de lehet egy próbát megérne....
Akkor most a mosolyról egy kicsit..talán már írtam az egyik feljegyzésemben, hogy nem értem, hogy mért szeretik sokan a mosolyomat, na most kaptam rá egy kedves ismerősömtől választ. Kicsit meglepődtem, de nagyon tetszik a megfogalmazása és köszönöm Laci, hogy végre valaki szavakba öntötte ezt nekem...nagyon jől esett, s ugyebár, amikor msn-en beszélgettünk, akkor egy kicsit sokkoló élményemről beszéltünk és a fáradtságtól meg a sok stressztől kiakadtam és könnyes szemmel ültem a monitor előtt, de amikor megkaptam ezt a jellemzész a mosolyomról, nevetésemről, akkor örömömben sírtam..mert valóban jól esett...Noch einmal danke dir:) Azért ismertetem, tehát beszélgetésünk egy töredéke:
Én:
-"te megmondod nekem, hogy miért tetszik mindenkinek a mosolyom?" (kissé érdeklődően és értetlenkedve....)
Errefel ő:
"mert van benned egyfajta kislányos báj ami rettentő jól áll, és amikor igazából mosolyogsz, az úgy sugárzik, és feltölti másokban (bennem) a pozitív energiákat, ez felmelegít, és na ettől olvadunk/dok"
Szóval ezt kaptam válaszként.....én ezt persze nem tudom, hogy valóban így van-e, de kedves ismerősömben megbízok és nagyon szeretek vele beszélgetni, úgyhogy hitelet adok szavának:)
