Néha feltorlódnak az emberben az érzések, ha először hihetetlen dolgot lát illetve sok romantikus filmet néz. Nálam inkább az előző volt olyan hatással, amin azt hittem már réges-régen túl vagyok, de sajnos még sem annyira. Nem viselem rosszul a dolgot azt nem mondom, de persze ez elég sok mindennek illetve mindenkinek köszönhető...például itt van az egyetem és végre eldöntöttem, hogy mi az, amivel igazán foglalkozni szeretnék. Természetesen az álmokat nem könnyű valóra váltani, de ha az ember nagyon akarja, akkor természetesen meg lesz az eredménye..hiszen tudjuk, hogy a jövő azoké, akik hisznek az álmaikban. Persze, persze most sokan azt mondanátok, hogy ez annyira közhely..részben igen, de én hiszek abban, hogy egyszer learatjuk munkáink gyümölcsét és akármilyen hihetetlen is valóra váltjuk a mesébe illő valóságot:) Na igen ez most nagyon kislányos volt, de lassan kezdem azt érezni, hogy valóban jellemző rám ez a név vagy jelző..Egy pár napja éppen utaztam hazafelé a buszon, amikor eszembe jutottak régi szép emlékek. Mondjuk rájöttem, hogy unokatesóimnak, miért vagyok babuci, anyáéknak mért vagyok Ildu és mért nem Ildi vagy Ildikó, ahogyan ez normál esetben szokott lenni. Azért, mert akármilyen furcsa, de olyan sok fajták vagyunk..nem, nem nincsen egyforma közöttünk..más az arcunk, másak a szemünk körülötti kis mélyedések, más az aranyos kis gödör vagy csík, amikor nevetünk és nagyon más az ízlésünk..nincs két vagy három egyforma ember, csak hasonló..lehet hasonló az ízlésünk, lehetünk sznobok, de valami mindig mindenkin más..Na ez egy jó gondolatmenet volt...:) Azt hiszem ez olyan Ildus vagy babucis vagy töpis vagy sorolhatnám még jó pár becenevemet, amit most nem fogok megtenni:)..mert van azért..mindenkinek más voltam..más a régi barátoknak, haveroknak, volt barátaimnak (exeknek..ááá...utálom ezt szót olyan csúnya..mért nem egyszerűen csak volt barát, vagy barátnő értelemben használják az emberek?...egyszerű..ez is a sznobizmus és valljuk be egy cseppet pejoratív:) használata a szónak, hiszen akármennyire is tagadjuk a szakítás mindig társul valamelyest az utálattal. Persze nem feltétlen mindkét oldalról, de így van. Ilyenkor mindig azt mondjuk: Ó hát majd jön a másik és minden jó lesz...elfelejtjük a régit. Nem, ez azért nem egészen így van. Természetesen jön másik, aki lehet jobb, mint az előző, de azt soha ne felejtsük el, hogy ugyanolyan nem lesz, mint a régi.:) Meg kell valljuk: Ez így természetes, csak valahol mégis igazságtalan, de az élet sajnos már csak ilyen..egyszer fent, egyszer lent..de a jó akármilyen vicces..mindig győz..és ez nem mese...)
Másrészt a sport az, ami mindig és minden esetben erőt ad és még szépek is leszünk tőle:) Valamint a mosoly, az pedig az igazi fiatalság titka..de ezt már biztos írtam Mindegy, hogy mi történik csak mosolyogj! Egyszer még nagyon az év elején..egyik helyről a másik "buli" helyre..egy ismeretlen srác, aki szembe jött velem azt mondta, hogy mindig legyek ilyen vidám és üde:) Mosolyogjak mindig ennyit, mint most...azt teszem, amikor csak lehet..nem szép a morcos és sírós ember..és a könnyek, amúgyis csak csúnyává tesznek..persze, ha sírni kell, akkor csak sírd ki magad..csak tudd, hogy hol a határ..és ne hallgass lassú zenét...
Harmadik dolog az írás! Fontos nekem, csak még nem megy túl jól, de majd egyszer ebbe is belejövök, mint minden másba. Na és persze még sorolhatnám, de most nem fogom megtenni..
Jaj és negyedik.. a barátok és a család, amit úgy érzem van sok és a sokak közül is annyi fontos ember, akikkel mindent megoszthatok....mindenki tudja kikről van szó...
