Azt hiszem, van itt egy kicsit magyarázatra szoruló dolog, mielőtt még mindenki félreértené az előző feljegyzésben a vad románc megfogalmazást. Nem úgy kell ezt érteni, ahogyan az a szó valódi értelmében van. De igazából ezt nem is szeretném taglalni, mert, akinek tudnia kell, az már mindent tud, aki meg nem, hát erre mondják azt, hogy sorry, amit már én is oly sokszor hallottam és talán ez a szó annyival jobb, mint a magyar sajnálom, mert ezzel jobban lehet érzékeltetni, hogy semmi közöd hozzá....Számomra ez érzéketlen és kicsit idegen is, de ha valakit meg akarsz bántani, akkor ezzel is sikerülhet. Sikerült már engem is egy jó párszor ezzel a jó napomat, kellemetlenné varázsolni..
Az itteni napok egyre gyorsabban telnek sajnos és szinte észre sem veszem, de már csak két hét van a hazaútig. Erről már talán írtam is, hogy több okból sem akarok hazamenni, de valami mégis vonz haza, persze a család és a barátok, de ezen kívül lassan nem sok minden van, ami a Magyarenland-hoz kötne. Ezt a megfogalmazást nem csak én, hanem a német újságok is használják, amin teljesen meg is lepődtem, dehát elég fura dolgok vannak itt. Például azon csodálkozom, hogy a legtöbb ember itt fütyül, akár jókedve van, akár rossz, ja és persze nem csak, amikor egyedül van és nem csak akkor ha a saját szobájában van, hanem szinte mindenhol. Mindig eszükbe jut egy kis dal, amire rázendítenek én meg mosolygok magamban, hogy milyen furcsák is...én nem is tudom, hogy mikor fütyörésztem utoljára, már lehet, hogy nem is tudok. Vicces és még viccesebb, ami pénteken volt. Nem kell mondanom ez az előadásunk most nem sikerült olyan jól, az a baj, hogy nehéz is volt a témánk és én túl is paráztam, mert annyira idegesített a sok amerikai, akik csak vonogatták a vállukat, meg húzogatták a szemöldöküket, de közben szerintem azt sem tudták, hogy hol vannak..na mindegy...ezzel kapcsolatosan még, amit itt szeretnék megemlíteni az a fütyülés----az utánunk következő referátot egy amerikai srác vagy lány tartotta, tulajdonképpen még mai napig sem tudom eldönteni, hogy lány vagy fiú..olyan vicces..tartja szegény a kevésbé érdekes és érthető, sőt, ha nagyon gonosz akorok lenni értékelhetetlen előadását és van egy pillanat, amikor elfelejtkezik magáról és elkezd fütyülni..na nem is kell mondanom, hogy alig bírtam visszatartani a nevetésemet vagyis inkább mondjam azt, hogy azért nem nevettem, mert az óra második felét végigköhögtem és kétszer ki kellett jönnöm az óráról, mert elkapott egy köhögési roham, amit még mai napig sem értek, hogy mi is okozhatott, de elképzelhető, hogy azért történt mindez, mert a teremben szinte semmi levegő nem volt és meg is voltam egy picit fázva....na ezt most nem lett volna szabad leírnom, mert akkor otthon azzal fognak nyaggatni, hogy biztos azért fáztam meg, mert nem szedtem rendesen a béres cseppet. Na igen itt még erre is figyelnem kell, hogy a mindennapi adagomat beszedjem és nem nagyon szeretem bevenni, mert, hogy őszinte legyek, amióta ezt szedem folyamatosan csak hízok:( S bár a többiek azt mondják jól áll és már rámfért én csak egyre rosszabban érzem magam ettől a bőrömben..áááá....Na mindegy, az egy hónapos otthonlét , a folyamatos stressz meg idegeskedés majd ledolgozza a kis hurkákat:)
Visszatérve a referáta az óra végén megkaptuk a feedback-et. Hogy őszínte legyek sokkal rosszabbra számítottam. Magyar jegyre átszámítva négyest kaptunk. Most mondanám, hogy ez jó, de nem vagyok magammal megelégedve, mindegy végülis az a lényeg, hogy nem rosszabb és nem elégtelen, sőt ez mégcsak közel sem áll ahhoz, bár én magamat mindig leértékelem, de ezúttal elég rossz jegyet adtam volna magamnak...mindegy ne is beszéljünk erről...mert csak idegesítem magam és akkor a szombati referátomra csak még jobban feszült leszek, pedig az nem semmi lesz....Der i-Umlaut..hogy umlautról, meg ilyenekről már halottam, de erről még nem az is fix:)
Freiburg mostanság egyre szebb. Megkezdődött már 24-én a Weinachtsmarkt. Gondolom nem kell mondanom, hogy gyünyörű, bár hétvégén életveszély kimenni. Annyi ember van, hogy csak na. Borzasztó. Alig lehet haladni. Még szerencse, hogy a belvárostól egy kicsit messzebb lakok, na persze annyira nem messze, mert így is eléggé a központban vagyok, de itt legalább a villamoson kívűl máshol nincs a nagy massza. Furcsa, a rengetek nyelv. Jobbra fordulok még németet hallok, a hátam mögött már olaszt, előttem meg franciát, bal oldalomon meg angolt. Szóval hemzseg itt mindenféle nyelv:)Néha én is bekavarodom, s mikor franciául hozzámszólnak, akkor németül beszélnék..na igen..nem ártana beíratkozni egy nyelvkurzusra! Igen nagyon is idegesít, hogy itt mindenki legalább 3 -4 nyelvet beszél, ebből kettőt tuti anyanyelvi szinten persze:) Nagyon zavar, hogy én meg a németet sem tudom még anyanyelvi szinten:(:(:( Ez gáz, de ehhez nem is elég még ez a félév sem! Hm...
Na jó most befejezem, holott még a kicsi mókuskáról nem is beszéltem, na meg persze a galambokról sem, akik olyan lazán átsétálnak előtted, hogy csak na. Legszívesebben, főleg, ha nem jó napom van, akkor fenékbe billenteném őket, de nem teszem, mert ugyebár szeretem az állatokat:)
